web analytics

A mai kelés volt az eddigi legnehezebb, de megérte, mert a kikötőbe mentünk metróval és Ois Voice-szal – én mondom, remek fiatalemberek ezek, de tényleg. Jó érzés volt a belvárosi szagkavalkád után egy kis friss levegőt szívni. Persze ez a frissesség is tajvani léptékben értendő…☺ A kis kiruccanásban nem sok hajó kapott szerepet, inkább sétáltunk, megnéztük a Dél-Kínai tengert és boltoltunk: vettem sok-sok souvenir-apróságot, többek között több napig főtt (ránemismersz) tojást, csipszkiszerelésű szárított polipot és cukorkának öltöztetett sós halat. Az egyik tényleg finomabb, mint a másik: lesz mit harapni és eldönteni otthon! Ha már a harapásnál járunk: ebédre hallabdalevest ettünk meg sült-főtt rizstésztát. A hallabda nagyon finom dolog, bár rejtve maradt előttünk, hogy a halból hogy lesz túrógombóc színú és állagú, valamint térfogatú és formájú labda. A rizstészta pedig kiváló tündeelemózsia: az ember néány falat után telítődik – már aki, mert Daniel (Ois Voice) a levese és rizse után vígan tovább falatozott a maradékomból. Guten Appetit!

Ebéd után nyaltunk egy (szerintem) tejmentes de finom ész occó fagyit, kirándulásunkat fimon gyümölcsturmixokkal zártuk. Na ebben (is) nagymesterek a taipeiek: az ember rámutat a gyomrában tudni kívánt gyümölcsre, amit a kedves gyümölcsturmixárus néni feldarabol, és jéggel együtt összeturmixol. Nagyon jó! Miki és Gaccs nagyon rácuppantak, kétszer is ittak különböző gyümölcskombinációkból.

Jól eltöltöttük az időt, úgyhogy az esti koncert beállására sietni kellett picit. A helyszín Zhongshan Hall, Taipei egyik ritka és régi múltra visszatekintő impozáns koncertterme volt A technikusok megint rettentő profik módon dolgoztak, semmi félrekavarás, flottul ment minden. A koncertet az Ois Voice kezdte és mi zártuk. Fantasztikus volt a hangulat: annak ellenére, hogy koncertünk előtt arra gondoltunk, szétosztunk a közönség sorai között 1-2 feszítővasat, meg ipari robbanóanyagot nem volt rá szükség. Az osztrákok repertoárja és egy-két jól irányzott Fool Moon dal megtette hatását: szétszedték a házat. Ezután következett csak a java! A koncerttere előterében rajongók hada várt minket, ki sem látszódtunk a sok filctollból, és CDből, vakuk vívtak. Ez a helyzet jól feldobott minket, le sem estünk egészen háromig: egy helyes kis bárban, aljas módon tök európai kaját, de legalább tajvani sört fogyasztva jót beszélgetünk a Mezzotono tagjaival és az Okai Singers vezetőjével.
A napot gyöngyteával zártuk, még mindig finom!

Most búcsúzom, legalább Ti aludjatok rendesen…☺

Barni

U.i.: Ha a következő pár napban nem hallanátok rólunk, hát tudjatok róla, hogy (valószínűleg) nem a tajvani jakuza kapott el, csak kiköltözünk a WIFIvel felszerelt szállóból, azaz járt utat járatlanra cseréljük. Persze lehet, hogy Tajvan déli részén is terem net!