web analytics

A tegnapi nap lényegét már nagyjából leírta Miki, csak pár dolgot tennék hozzá.

Vannak a csapatban akik igen szerencsések alvás terén. Mint pl. Miki, aki ha mikróbusszal, vagy kocsival megyünk fellépni, szinte motorzajra elalszik és kb. a helyszínen ébred csak fel… Egyszer kipróbáltam úgy tartani a nyakam, ahogy Ő a kocsiban 3-4 órát alszik, de fél perc után begörcsölt. Ebből az következik, hogy én csak akkor tudnék ülő helyzetben aludni, ha előtte kb. 48 óráig azzal kínoznának, hogy fogpiszkálóval kipeckelt szemekkel kényszerítenének az ébren-levésre. Így, kb. semmi alvással néha szórakoztató, de néha elég fárasztó tud lenni az egynapos utazás.

Miki már leírta az Aeroflot-os szenvedést, tényleg így volt, de legalább 8 évnyi orosz tanulás után használni tudtam a “Szpászíba”, “Zdrásztvujtye”, “Dászvidányiá” és “Csáj” szavakat. Mikivel még vicceltünk is, hogy “Mondom neki, figyelj mán te csáj! Erre hoz egy teát!” 🙂

Sajnos a “Krásznájá Sápocská” (Piroska) és “Blincsiki” (palacsinta) szavakat nem tudtam milyen konteksztusban elsütni…

Ja és idetartozik még, hogy a belógatott kb. Junoszty színtű kistévéken még “Nú, Págágyí” is ment az út vége felé…:)

(Ez nekem olyan, mintha egy Malév gépen mondjuk Gusztáv, vagy Mézga Géza menne, bár az szerintem színvonalasabb.)

A moszkvai reptéren Petivel – aki szerintem tőlem 20 méterre ült “SemerreRetyón” – már annyira annyira unatkoztunk, hogy hülye skype-bénázással próbáltuk elütni a hosszúra nyúlt várakozási időt:

[2010.10.14. 15:22:21] Gabor Molnar: hállllóóóóóó

[2010.10.14. 15:22:24] Gabor Molnar: na merre?

[2010.10.14. 15:24:30] Gáti Péter: képzeld itt vagyok éppen mexikóban…

[2010.10.14. 15:24:46] Gáti Péter: és mindenkit hesus nak hívnak.

[2010.10.14. 15:24:48] Gabor Molnar: én meg Svájcban

[2010.10.14. 15:24:59] Gabor Molnar: itt meg mindenki Hans

[2010.10.14. 15:25:40] Gabor Molnar: és mit csinálsz ott?

[2010.10.14. 15:25:58] Gabor Molnar: én épp csokit eszek

[2010.10.14. 15:26:18] Gabor Molnar: utána megyek bankba, meg veszek egy órát

[2010.10.14. 15:26:51] Gáti Péter: én meg budhistákat keresek, akik közben krisna hívők is, és disznóhúsos specialitásokat.

Miután végre Szöülon keresztül megérkeztünk Taipeibe (nálam kb. 30 óra nemalvás után) tényleg érdekes volt, hogy akkor most van 20 percünk, utána rohanás az országos tv-be fellépni…

Na az is egyfajta élmény volt. 🙂

Nekem az egész felvétel olyan volt, mint egy felvétel legelső próbája… De itt nem!

Ez fog adásba menni!!! Most nem is a gátmájmájndra gondolok, amit énekeltünk, mert az úgy-ahogy lement, hanem az utána következő riportra. (Vagy mire…)

A dal után bejött 5 trendi tajvani srác, az élükön egy ripacs csávóval (lásd kép), aki biztos nagyon vicces volt, mert a stáb 10 másodpercenként felnevetett. Volt ott egy zenekar is, amiből a zongorista néha bejátszott vicces dallamokat, meg effekteket a poén kihangsúlyozása végett.

Namost ennek az 5 csávónak kellett megtanítani a dontvörribíheppit. Persze az egész egy vicc volt, de a tajvani nézőknek biztos ez kell.:)

Mivel az egész annyira rögtönzött és szürreális volt (pláne egy egynapos utazás után), hogy végig azon agyaltam a fáradtságtól, hogy vagy alszom és mindjárt felébredek valami repülőn, vagy berohan egy rendező idegesen, hogy “Állj az egész! Mit csináltok???” Szóval nekem az egész felvétel kicsit Budapest TV színvonalon volt, vagy az alatt.

Még kérdeztem is Mikitől a színpadon (amit egyébként woody Allentől szoktunk idézni, az Annie Hallból), hogy “Meddig kell még ezt az idióta mosolyt magamraerőltetni?” Aki ismeri a jelenetet, az gondoljon arra a csávóra, akit Alvy Singer meghallgat. Na kb. az a ripacskodás:))

Utána jópofizás a helyi Megasztárral, akinek az egyik jútyúbos videója majdnem 9 milliós nézettséget ért el.

Énekelhettünk volna vele is, de se a tájmtuszéjgudbáj, se az ömézinggrész, se az ájvillolvéjzlávjú nem szerepel a repertoárunkban.

Utána vissza a szállásra és vacsi. Fincsi levest ettünk, olyan mindentbele módra, szerintem a gájdunk, Thomas már unhatta, hogy majdnem minden falatnál megkérdeztük, hogy “És ez mi?”.

De nagyon finom, meg egészséges volt. Ész kicit cípősz.

Most már másnap reggel van itt, kezdődik a 2. nap, amiről majd szintén beszámol valaki, vagy én is. 🙂

Üdv mindenkinek otthon!