web analytics

A nap ismét vicces történettel kezdődött, egyszerűen elfelejtettek értünk jönni délre. Fél kettőkor csörögtek ránk, hogy akkor most vannak itt, és a többi együttes is már lent várakozik. A Jumbo Taxis manus betessékelt minket az autóba, aztán kiderült, hogy nem tudja, hova kell mennie. Az Idea Of North tagjai ezen már végképp nagyon jól mulattak, és megjegyezték, hogy azért mondjuk a manusnak, hogy ne a reptérre vigyen minket, még annak ellenére sem, hogy a taxi oldalára ez van kiírva. 🙂
Tájékoztattak minket, hogy a fellépés összesen 4 dal lesz, szabadtéri, és amint megérkezünk, rögtön el kell kezdeni a beállást. Utaztunk egy órát jégesőben, és amint a plázába értünk, már átszervezték a fellépést a belső koncerttermébe, és belépésünkkor rögtön az arcunkba mutogatták, hogy 3 percünk maradt. Peti elkezdett beszerelni, az Idea-s hangmérnök már neki sem kezdett. Mi nagyjából belőttünk valami hangzást 5 perc alatt, majd felajánlottuk nekik a mikrofonjainkat és a keverőt, hogy használják azokat a koncerten, ha már így jártak.

Miután megvolt a koncert, kitereltek minket a kijárathoz, hogy álljunk ott, hátha dedikálni kell CD-t. Bennem lassan kezdett felgyülemleni a düh, mivel 12-kor nem tudtunk ebédelni, mert ugyebár megszívattak minket, aztán fellépés, ahol rohanni kellett, holott mi 12-kor már elindultunk volna, aztán mondták, hogy sietni kell a másik helyszínre és majd ott eszünk. Ekkor volt 15 óra.
Azt viszont ismét nem mondták el, hogy a következő helyszín Szöul legnagyobb művészeti centruma egy bődületes méretű koncertcsarnokkal, és kb. 18 órakor fogunk odaérni.
Szóval ismét fellöktek minket éhesen a színpadra, hogy siessünk a beállással, aztán majd eszünk. Az Idea-sok akkorra végeztek, próbáltak alkalmazkodni a helyi dolgokhoz, aztán közösen átmentünk egy közeli kávézóba, ahol valamilyen ételeket rendeltünk, plusz 2 sültkrumplit. A pincérnő kétszer is szólt, hogy biztos, hogy kettő? Merthogy nagyon sok. Mi meg mondtuk, hogy biztos. Aztán egy másik pincérnő 5 perc múlva jött, hogy biztos, hogy kettő? Biztos. Szerintem szívrohamot kaptak, amikor meglátták, hogy tényleg megettünk 2 tál sültkrumplit… 🙂

A koreai “Ki jut el előbb a hangos tajtolásig?” versenyt a Niniwe nyerte meg, Winnie kiakadt azon, hogy nem engedték nekik úgy énekelni a műsorukat, ahogy akarták.
A koncert jól sikerült, bár a hely eléggé visszhangos volt. Barni bemondta a CD-ket, majd megénekeltettük a közönséget és lejöttünk. Ekkor szóltak, hogy a mai koncerten nem lehet közönséget énekeltetni és CD-t bemondani, mi pedig mosolyogva vettük tudomásul, hogy erről most lepattantak.
Az összes csapat ezután csak arra koncentrált, hogy hol és mikor fogjuk megejteni a záróbulit, mert ezt az egészet ki kell sörözni magunkból. Taxit fogtak mindenkinek, majd a szállodában a mosás berakása után (van minden szobában mosógép) találkoztunk a földszinten és átvonultunk a múltkori étterembe, ahol elkezdődött a közös énekléssel, sörözéssel, fotózással és evéssel egybekötött bulizás.
Hajnali 4-kor jutottam vissza a szállodába, és egy kicsit szomorú is voltam, hogy a többi együttes most elmegy, mi pedig magunkra maradunk. Az biztos, hogy jövőre a fesztiválra meg kell hívni az Idea Of North-ot. Nemcsak hogy fantasztikus emberek, hanem zseniális zenészek is.